Amennyiben túlsúllyal rendelkezünk és az nem hormonális okból, hanem túlzott energia bevitelből származik, legelsősorban a következő kérdést kell feltenni magunknak: milyen vágyainkat teljesítjük evéssel, és milyen módon elégít ki bennünket az evés?
Érdemes megfigyelni táplálkozási szokásainkat. Amikor elfog bennünket az evés vágya, az nagyon gyakran egyáltalán nem arról szól, hogy a szervezetünknek energiára van szüksége és még nem is arról, hogy valamilyen ennivalóra vágyunk. Kérdezzük meg magunkat abban a pillanatban, milyenek azok a szükségletek, amelyeket ennivalóval csillapíthatunk, és melyek azok, amelyeket valami más úton kell kielégíteni. Sok ember van, aki tudattalanul az evéssel próbálja kiegyenlíteni mindazt, ami az élet más területein hiányzik neki (pl. szeretetvágy, megértésre, gyengédségre vágyás, védettség, biztonság érzése). Minden ember vágyik meghittségre, szeretetre, a védettség puha-meleg érzésére. Ezt az elemi szükségletet a családi kör, a barátok szeretete, egy közösségbe tartozás, a kellemes lakás, egy hobbi elégítheti ki.
Elgondolkozhatunk azon, hogy vajon a megfelelő emberek vesznek-e körül bennünket. Féltő gonddal kell megválasztani és kialakítani lakókörnyezetünket, és mindenekelőtt szeretettel gondoskodni arról, hogy szívesen térhessünk haza nap, mint nap. Amennyiben más vágyunkat elégítjük ki evéssel, úgy kezdetben érezhetünk némi kellemes élményt, de valódi elégedettséget soha. Sokan hajlamosak arra, hogy étellel jutalmazzák vagy vigasztalják magukat. Ez az étel a legtöbb esetben édesség. Érdemes egy időn át minden étkezésnél (a legkisebb nassoló falatokig) megvizsgálni, hogy miért eszünk és miért azt, amit. Az evés nagymértékben jelent érzéki örömöt. Az ínyencség, az asztal örömei, a kifinomult íz különbségek, az aromák, az illatos fűszerek nem véletlenül olyan fontosak.
Az evés megszilárdíthat és leföldelhet. Van olyan ember, akinek túlsúlya adja az erőt és a háj védőburka tartja tőle távol mások agresszióját, ennek köszönheti szilárdságát, kitartását és biztonságát. Ha ez a belső ok a túlsúlyra, akkor nem javasolt a hirtelen súlycsökkenés, mert ettől levegőssé válik, s előfordulhat, hogy vibrálóvá, idegessé, bizonytalanná válik, s nem tudja, mit kezdjen az energiájával. Ilyen esetben inkább töményebb élelmiszereket kellene fogyasztania pl. gabonaféléket, szükség esetén állati termékeket (tejtermék, tojás, stb.). Ezek biztonságérzetet adnak, földelnek és megszilárdítanak.
Fontos, hogy az evés nem használható ellenszernek a stressz ellen!
Az elhízott emberek gyakran nem kövérek, csak súlyfelesleggel rendelkeznek. Ez származhat jórészt vízből is, amelyet a szervezet részint azért halmoz föl, hogy a méreg- és salakanyagokat, valamint a savakat valamennyire felhígítsa, részint pedig azért, hogy ezáltal jelezze az egyénnek: problémák vannak az érzelemvilágban. A víz elem ugyanis az érzelmekhez kapcsolódik. Ha az ember a sérülésektől való félelmében elnyomja az érzelmeit, s vonzalmait nem fejezi ki, akkor szervezete vízraktározással jelzi, hogy ezen a téren hiányosság lépett fel. Az elhízott embernek továbbá több energiára van szüksége, szervezete fenntartására, ezért többet is kell ennie. Ilyenkor jobban meg kell vizsgálni, hogy milyen ételt viszünk be a szervezetbe. Amennyiben lehetséges minél könnyebben emészthető legyen.
Az evési zavarok hátterében gyakran áll méreganyag felhalmozódás a szervezetben. (pl. fogtömésből, emésztésből, ételallergiából (gyakran álallergia, pont azt az ételt kívánjuk és fogyasztjuk nagy mennyiségben, amit nem tud megemészteni a szervezetünk, ezért hiányzik a szervezetünknek. Mellékhatása fáradtság, kedvetlenség, unatkozás, lelkesedés hiánya, depresszió, szétszórtság, figyelmetlenség).
A diétázás veszélyei
A szervezetünkben van egy szabályozó, amely arról gondoskodik, hogy étvágyunk csak akkor csökkenjen, ha már elfogyasztottuk a kellő energiamennyiséget. Ez a ponderosztát, mely jelzi a telítettségi pontot, ami egyénenként eltérő. Vannak olyan mesterséges, természetellenes táplálékok – a félkész élelmiszerek, gyorséttermekben vásárolt ételek, mesterséges aromák – ezek esetében nem jelez a szervezetnek. Az eredménye, a többletfogyasztás és a pluszkilók. A telítettségi pontunk tavasszal csökken, ezért fordul elő, hogy ezen időszakban különösebb odafigyelés nélkül is leadunk néhány kilót. A fogyókúra azt jelzi a ponderosztátnak, hogy állandóan éhínség van. Szervezetünk ezért arra ösztönöz, hogy minden lehetőséget használjunk ki az evésre, hogy védekezzünk az éhínség ellen. Mikor abbahagyjuk a diétát, a ponderosztát még mindig az „egyél minél többet” programra van beállítva, ezért beáll az ismert jojó-effektus.
Vigyázni kell avval a módszerrel is, miszerint egyél feleannyit, mivel manapság a létfontosságú anyagok hiányoznak az élelmiszerekből, így a csökkentett mennyiségnél szinte bizonyosan vitamin és ásványi hiányban fog a szervezetünk szenvedni.
Az édesség utáni vágy
A cukor hatására szerotonin lép működésbe a szervezetünkben. Ez alvásjavító, jó hangulatba hoz, hat a nemi viselkedésre, emlékezetre, szorongáscsökkentő, jó közérzetet idéz elő, segít a depresszión. A cukor segít a téli depresszión, amit a téli napfényhiány okoz. Ezért is esznek az emberek télen több süteményt. A cukor megemeli a szerotonin szintjét, a napfény megakadályozza a lebomlását (tartós jó hangulat), az alkohol fékezi a lebomlást, a koffein serkenti a képződését. A mozgás is emeli a szerotonin szintjét. Éjszaka a szerotonin lebomlása fokozódik, ezért is hasznos, ha korán kelünk. Az édesítőszerek legtöbb esetben vegyi anyagok, melyeknek súlyos hiányosságaik vannak, nem emésztődnek meg, nem szállítanak energiát, s számos negatív hatásuk van szervezetünkre.
Ha édesség utáni vágy tör ránk, legjobb megvizsgálni, hogy mi hiányzik életünkből. Amennyiben nem tudjuk kielégíteni más forrásból, akkor legjobb, ha friss gyümölcsre esik a választásunk. Ennek hiányában a szárított gyümölcs is megfelelő (pl. füge, datolya, mely legjobban úgy emészthető, ha pár órára vízbe áztatjuk), vagy a juharszirup, sűrített körte- és almalé, méz (vigyázni kell vele, mert fogszuvasodást okozhat).
Édességigényünket nem kizárólag evéssel lehet csillapítani. Ruháink, függönyeink, lakástextíliáknál használhatunk édes színeket (pl barack, vagy pasztellrózsaszín), édes muzsikával (szúfi zene, keringők), édes illatokkal (rózsa, fahéj, jázmin). Hasznos, ha virágokat rakunk a szobába és szeretetteljes atmoszférát teremtünk magunk körül.
Rá kell találnunk a nekünk megfelelő, harmonikus táplálkozásra, amely pontosan a típusunkhoz illik, amely szerint mindig azt esszük, amire a szervezetünknek szüksége van. Természetesen ez sokáig tarthat, de érdemes kikísérletezni. Ne tiltsuk el magunkat semmilyen ételfajtától, mert így lényünk egy részét tagadjuk meg. Hallgassunk az intuíciónkra, s igyunk sok folyadékot (híg teát, frissen facsart vízzel hígított zöldség és gyümölcslevet).
A súlyfelesleg a mentális állapoton túl, fizikálisan az Elemek eloszlásában beállt egyensúlyzavarról is tanúskodik. Ne feledjük, hogy a túlsúly mindig salakanyagok lerakódásával jár, ezért a salakanyagoktól való megszabadulás súlycsökkentést is eredményez, így szervezetünk többféleképpen is megkönnyebbül.
Mi a konkrét teendő?
- Fogadjuk el pillanatnyi állapotunkat! Nyomós okai vannak annak, hogy túlsúlyosak lettünk. Rájöhetünk bizonyos személyiségjegyünkre, elnyomott tudattartalomra, elfolytott érzelmekre.
- Figyeljük meg érzelmi hiányosságainkat (szeretethiány, együttérzés mások felé, odafigyelés magunkra és másra, stb.).
- Keressük meg azt a mozgásformát, ami valóban tetszik és végezzük rendszeresen. Naponta mozogjunk, még ha az csak annyi is, hogy kezdetben 10 percet sétálunk a ház körül, majd növeljük a mozgás idejét, intenzitását.
- Figyeljük meg, hogy az aktivitás és passzivitás egyensúlyban legyen az életünkben napi, heti és éves szinten is.
- Vizsgáljuk meg, hogy milyen típusú ételeket fogyasztunk és helyettesítsük a károsakat jótékonyakkal, ha lehetséges (friss a tartós helyett, aszalt gyümölcs az édesség helyett, méz a fehér cukor helyett, cukormentes ital a cukrozott helyett, stb.)
- Délután 6 óra után már ne együnk szilárd se cukros táplálékot. Ha éhség merül fel együnk egy darab nem cukros kekszet egy pohár vízzel.
- Méregtelenítsük szervezetünket rendszeresen (hajtassuk ki a nehézfémeket is, hogy agyunk és idegeink felszabaduljanak).
- Szabaduljunk meg azoktól a dolgoktól, amelyekre nincs szükségünk, ami biztonsági komplexusunk részét képezni (hamis barátságok, tartalmatlan kapcsolatok, gyanús kiegyezések, kedvezőtlen kompromisszumok).
- Emelkedjünk felül pillanatnyi látásmódunkon és tekintsünk le problémáinkra madártávlatból (megéri, hogy ilyen „súlyos” szerepet játszunk? Nem volna könnyebb az életünk másképp? Szükséges mindig hősnek lenni?)
- Vegyük górcső alá hivatali körülményeinket és lakókörnyezetünket (stressz mentesítés)
- Találjuk meg az igazi okát az életünkbe lopózó szomorúságnak és keressük meg a megoldást is rá!
- Ha sokszor kívánunk egyfajta élelmiszert, akkor vizsgáltassuk meg, hogy van-e rejtett élelmiszer allergiánk. Végezzünk salaktalanító programot. Kényeztessük magunkat (sétával, masszíroztatással, zenével, olvasással, relaxálással, stb.)
Ne ítélkezzünk magunk (vagy mások) felett!
Berki Renáta